A középiskolai pályaválasztás szülői küzdelem is

Gyakran teszik fel a kérdést a pályaválasztó fiatalok: „Milyen munkával lehet jól keresni?”, viszont sokkal ritkábban fogalmazódik meg részükről a kérdés ellenpontja: „Mi az, amire vágyom? Mivel szeretnék leginkább foglalkozni? Mi az a munka, amit szívvel-lélekkel tudnék csinálni?” Ezekről a kérdésekről kezdtem el beszélgetni Kiss Gergely pályaorientációs tanácsadóval és minél mélyebbre merültünk a pályaválasztást meghatározó tényezők halmazában, annál jobban kirajzolódott, hogy a középiskolai pályaválasztás valójában szülői küzdelem is.

Szabó Elvira interjúja Kiss Gergely pályaorientációs tanácsadóval, a Miénk a Pálya Alapítvány szakmai vezetőjével

Lépten nyomon azt halljuk, hogy a fiatalok számára a legfontosabb szempont a pénz, a kereset, amikor a pályaválasztáson gondolkodnak. Jól van ez így? Hogy látja ezt pályaválasztási tanácsadóként?

Nagyon fontos a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, hogy mennyit lehet keresni az adott pályán, de ugyanígy érdekli őket az is, hogy miben kell jónak lenni, milyen végzettséget érdemes szerezni ahhoz, hogy ezen a területen tudjon dolgozni. Illetve gyakran elhangzik a fiatalok részéről az a kérdés is, hogy mennyire stresszes az adott foglalkozás, mik a nehézségei. Ezeket mind nagyon fontos tudni a sikeres pályaválasztás érdekében, de szakemberként számunkra ezek a kérdések azt mutatják meg, hogy valójában nagyon kevés olyan szempontot ismernek a fiatalok, amit a pályaválasztás döntési esetén érdemes lenne figyelembe venni.

A pályaválasztási tanácsadás során gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy nagyon kevés pályát, konkrét foglalkozást ismernek a fiatalok és ezeket is csak felületesen.

Az ideális az volna, ha minden fiatal legalább 3 olyan foglalkozást ismerne részletesen, ami passzol az érdeklődéséhez. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi döntést tudjanak hozni, és ne véletlenszerű vagy megalapozatlan választást tegyenek. Ugyanakkor ezeknek az ismereteknek a megszerzése komoly idő- és energiaráfordítást igényel. Ezt a folyamatot a pályaválasztási tanácsadás lényegesen le tudja rövidíteni.

Hogyan és mikor érdemes nekifogni a pályaválasztásnak?

A pályaválasztás akkor tud sikeres lenni, ha a fiatal megfelelő önismereti és a pályaismereti tudásra tesz szert, ezek megszerzéséhez viszont időre van szükség és olyan helyzetekre, ahol ténylegesen megszerezhetők ezek az ismeretek. A középiskolai pályaválasztóknak azt szoktuk javasolni, hogy kezdjenek el már 10. osztályban tudatosan foglalkozni a pályaválasztás témájával, ehhez egyébként a fakultációválasztás remek apropó.

Az önismereti tudás megszerzéséhez a legmegfelelőbb terep az egyéni tanácsadás és kiscsoportos tréning. Mi pályaorientációs szakemberként rengeteg továbbtanulási és pályával kapcsolatos információt hozunk be az egyéni és csoportos folyamatokba és a pályaválasztás előtt álló fiataloknak megmutatjuk azt is, hogy honnan és milyen típusú információt érdemes még megszerezni a sikeres döntéshez.

Az egyéni és csoportos tanácsadási folyamatokban rengeteg eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek jobban megismerni saját magukat.

Pályaorientációs szakemberként a fő feladatunk abban rejlik, – és ehhez igyekszünk minden segítséget megadni a fiataloknak – , hogy:

  • felismertessük az önismereti munka fontosságát,
  • segítsünk kialakítani egy keretet az információk rendszerezéséhez,
  • támogassuk a pályaválasztás előtt álló fiatalokat abban, hogy a megszerzett önismereti és pályaismereti tudást össze tudják kapcsolni egymással.

Fontos megjegyezni, hogy ez csak akkor működik, ha a fiatal elköteleződik a folyamat mellett és felismeri, hogy idő- és energiabefektetés nélkül nem lesz képes önálló döntést hozni. Gyakran előfordul, hogy a pályaválasztás folyamata, akár 2-3 évet is igényel, ezért nem árt időben elkezdeni.

Hogyan kell elképzelni ezt a tanácsadási vagy tréninghelyzetet? Ha egy fiatalnak javasolnak egy pályalehetőséget, lehet, hogy simán elfogadja és hátra dől. Úgy gondolhatja, hogy neki ezzel már nincs több dolga, hiszen Önök szakemberként ránéznek és látják, merre érdemes elindulnia.

Sajnos valóban félreérthető a “tanácsadás” szó, mi valójában nem mondjuk meg a fiatalnak, hogy mi legyen belőle, mit válasszon. Amit valójában csinálunk:

  • a meglévő ismereteit kiegészítjük fontos információkkal,
  • segítünk abban, hogy ezeket az új információkat el tudja helyezni az eddig összegyűjtött ismeretek rendszerében,
  • kérdésekkel, vagy éppen a konfrontálás módszerével segítjük tisztázni az egyes pályákhoz való viszonyát,
  • összefésüljük az egyén jellemzőit az adott pálya elvárásaival,
  • ha behozunk olyan lehetőségeket, amire a fiatal eddig nem gondolt, akkor segítjük abban, hogy hol és hogyan tud önállóan további ismereteket szerezni,
  • segítünk összehasonlítani egymással a fiatal számára érdekesnek és relevánsnak tűnő továbbtanulási és pályalehetőségeket.

De a folyamat végén a pályaválasztónak kell megfogalmazni, kimondani, sorrendezni és megindokolni, hogy miért ezeket a lehetőségeket választotta első, második és harmadik helyen.

Sok szülőben felmerül, hogy hogyan segítheti a gyermeke pályaválasztását?

Ez összetett kérdés, mert van egy előre hozott, túl korainak mondható továbbtanulási és pályaválasztási döntési helyzet, a középiskola választás, ami 60%-ban szülői döntés. Érthető módon a szülő álláspontja nagyobb súllyal van jelen ebben a döntési helyzetben, mivel a gyerekek még ekkor egészen máshol tartanak a személyiségfejlődésben, a gondolkodás érettségében ahhoz, hogy önállóan tudjanak döntést hozni. Lásd hamarosan újra induló podcast sorozatunk. >>

A középiskolások esetén viszont már egy identitás alapú pályaválasztási döntésről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a fiatal akkor jár jól, ha a serdülőkori identitás kialakítása során, – aminek egyik lényeges eleme a pályaválasztás – utána jár a lehetőségeinek, dolgozik önmaga megismerésén és saját maga kristályosítja ki, hogy mi szeretne lenni, kivé szeretne válni a jövőben.

A szülő számára az jelenti ekkor a legfőbb kihívást, hogy bízzon abban, hogy a serdülőkorú gyermeke képes lesz autonóm módon átgondolt döntést hozni.

Előfordul, hogy a szülő ilyenkor kétségbe esik, mert egyébként se működik jól a kommunikáció a serdülőkorú gyermekével. Sok szülő ilyenkor úgy érzi, hogy nem tud szinte semmit a gyermekéről, próbál mindenféle módon kapcsolódni hozzá, de semmi nem működik. Ha eszköztelennek érzi magát egy szülő, akkor előfordulhat, hogy még jobban ráerősít a kontrollra, amitől még inkább elromlik a kapcsolat és még kevesebbet tud majd a gyermekéről.

Ami rendkívül hasznos a szülő-gyerek kapcsolat szempontjából, de sajnos egyáltalán nem könnyű működtetni, az a meghallgatás. Ehhez nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy milyen közlés-sorompókat használunk szülőként és ezeket érdemes szépen lassan lecserélni kapcsolatépítő kommunikációs eszközökre. Ilyen például az én-üzenet, aminek a kikristályosítása nagyon komoly önismereti munkát igényel a szülő részéről.

Természetesen előfordul olyan helyzet is, amikor megvan a bizalom, alapvetően nincsenek nagy küzdelmek a szülő-gyerek kapcsolatban, mégis a szülő valamilyen okból aggódik a gyermeke jövőjéért vagy egyszerűen időszerűnek látja, hogy a gyermeke foglalkozzon a pályaválasztás témájával. Ilyenkor a szülő leülhet a gyermekével és megbeszélheti vele azt, hogy pályaválasztási szakemberhez fordulnak. Igazából ha a gyermeke kipróbálja, nem veszíthet vele semmit, ha pedig hasznosnak bizonyul, akkor a szakember segítségével hamarabb végig tudják gondolni és hamarabb megoldódik a pályaválasztás problémája.

Mi történik akkor, ha a szülő nem ért egyet a gyermeke pályaválasztási döntésével?

Ilyen esetben szoktuk javasolni a szülő-gyermek mediációt, ahol közösen áttekintjük, hogy honnan hova jutottunk el a tanácsadási folyamat során, miért lett ez az eredmény és a mediációs folyamat során segítünk a szülőnek és a gyermekének abban, hogy jobban megismerjék és jobban megértsék egymás igényeit, érzéseit és gondolatait. Ez nagyon sokat segít abban, hogy végül mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

A szerző további cikkeit az alábbi helyen olvashatod: elviraszabo.com
 

A pályaválasztási döntés nagyon sok fiatalt érintő probléma. Az alapítványnál azon dolgozunk, hogy felépítsünk a pályaválasztó fiatalok számára egy pályaorientációs tudásbázist, amivel megoldást adunk erre a több évtizede húzódó problémára. Mivel a tudásbázis közösségi finanszírozás keretei között tud létrejönni, ezért adománygyűjtő kampányt indítottunk. Ha hasznos volt számodra ez a tartalom és fontosnak tartod a sikeres pályaválasztás ügyét, akkor támogasd te is a pályaorientációs tudásbázis létrehozását!

Kapcsolódó bejegyzések