A pályaválasztási döntés – Tipikus hibák, amiket kerülj el!

Előző cikkünkben részletesen kifejtettük, hogy a pályaválasztási tanácsadás során fejlődik a diák önismerete és döntési képessége, kialakul a pozitív énképe, a folyamat végére átlátja a lehetőségeit, ismeri a bejárható képzési utakat, irányokat, a számára érdekes foglalkozásokat. A megszerzett önismeret és pályaismeret alapján – amikor szükséges – el tudja dönteni mit szeretne, mert tud mihez nyúlni, tudja, hogy milyen szempontokat kell mérlegelnie. Ilyen döntési helyzet pedig többször is előfordul majd tanulmányai és karrierútja során.

A tanácsadási folyamat jellemzően négy-öt alkalomból áll, és előfordulhat, hogy a végére valaki még nem találja meg, hogy pontosan mit akar csinálni. Fontos kimondanunk, hogy ez nem kudarc, a fiatalnak ilyenkor több időre, tapasztalatgyűjtésre, tájékozódásra van szüksége. A jó hír, hogy ezt már tanácsadó nélkül is véghez tudja vinni.

Tipikus hibák

Összegyűjtöttük azokat az előforduló hibákat, amiket a diákok elkövetnek, ha nem elég átgondoltak:

Ha nem a saját jellemzőidnek és a munka jellemzőinek metszéspontját keresed. Például csak a kedvenc tantárgyaidból indulsz ki, és nem veszed figyelembe a munkához szükséges képességeket vagy a munka jellemzőit, körülményeit. Például hiába szereted a történelmet, ha nem szeretsz aprólékos, nyugodt munkát végezni, ne válaszd a régész szakmát.

Ha csak felszínes információk alapján döntesz, anélkül, hogy mélyebben ismernéd a választott képzést, pályát. Te utána néztél már a tantervi hálónak, hogy milyen tantárgyakat oktatnak a kiválasztott szakon? Gondolnád, hogy pszichológia szakon első évben az anatómia és az élettan a legfontosabb tantárgyak? Te hallgattál már meg hanganyagot, esetleg beszélgettél-e a számodra érdekes szakma képviselőjével, hogy megismerd a szakma szépségeit, és kihívásait egyaránt?

Ha kritikus gondolkodás nélkül elfogadod mások (pl. családtagok) véleményét, szakma ajánlásait. Ennek több formája is van: 

  • Gyakran előfordul, hogy a fiatal a szülő által kijelölt utat választja, például ugyanazt a pályát, amiben a szülő dolgozik. 
  • A másik helyzet, amikor szülői nyomásra magas presztízs értékű foglalkozást (orvos, jogász) választ a fiatal. Viszont ezeknek a hallgatóknak közel a fele már a képzés alatt szakot vált.
  • Ha csak külső nyomásra akarsz diplomát szerezni, függetlenül az érdeklődésedtől, adottságaidtól. 

Találkoztunk olyan fiatallal, akiknek volt konkrét pályaelképzelése (kozmetikus szakma), amihez nem volt szükség diplomára. Viszont ez nem egyezett a szülők elképzelésével, így végül a fiatal arra jutott: „elvégzek valami szakot, hogy meglegyen a diplomám, és utána kezdem el a saját elképzeléseimet megvalósítani”.

De azt is látnunk kell, hogy ilyenkor a belső motiváció hiányában sokkal nagyobb a lemorzsolódás esélye, a diák jellemzően 1-2 év után otthagyja a felsőoktatást. Közben viszont elvesztegette az idejét, az energiáját és pénzt is áldozott fölöslegesen.

A pályaválasztás stresszel jár

A jelentkezési időszakban a döntés nehézsége, ezt követően pedig az érettségi vizsgákra való készülés és a megmérettetés jár stresszel. Ennek kezelésére is hoztunk néhány tippet:

  • A stressz bizonyos mértékig pozitív, hiszen arra ösztönöz, hogy hozd ki a legtöbbet magadból, tegyél meg minden tőled telhetőt a siker érdekében. Ilyenkor a problémaközpontú megküzdést érdemes alkalmazni vagyis aktívan kell cselekedni, hogy minél jobban sikerüljön az érettségi, a jelentkezés. Tehát a lényeg, hogy fókuszálj a feladataidra, a felvételi tantárgyakra!
  • Fontos a társas támogatás is, annak a tudatosítása, hogy nem vagyok egyedül ebben a helyzetben, van kihez fordulnom az aggodalmaimmal, a kérdéseimmel. Beszélgess azokkal a családtagokkal, barátaiddal, akikkel szívesen megosztod nyomasztó érzéseidet.
  • Fel kell tudni ismerni azt is, hogy mikor jön el az a pont, amikor már nem lehet semmit tenni, értelmetlen rágódni. Ilyenkor az érzelemközpontú megküzdést kell alkalmazni. Ilyen helyzet például, mikor már csak várni kell a ponthatárok kiderülésére. Megfelelő megküzdési mód, amikor ha a feszültségét sporttal, mozgással, túrázással  vezeted le, vagy a hobbidba feledkezel.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha esetleg nem sikerül bejutni a kiválasztott szakra, és ezért a fiatal kihagy egy évet (gap year), ez is teljesen rendben van. A lényeg, hogy a fiatal hasznosan töltse el ezt az évet, lehetőségként tekintsen a helyzetre. Ilyenkor kipróbálhatja magát a munka világában, nyelvet tanulhat, tapasztalatot szerezhet külföldön, felkészülhet emelt szintű érettségire és számtalan hasznos dologgal töltheti az idejét.

Érdemes azt is tudatosítani, hogy nincs rossz döntés. Tehát bármilyen útra is lépünk, vagy bármilyen döntést is hozunk, az is az út része lesz, és minden tapasztalat értékes, ami segít, hogy a jövőben könnyebben helyt álljunk.

Kapcsolódó bejegyzések