A kameraoperatőr más néven kameramann feladata a kamera mögött létrehozni azt a képi világot, amit a rendező és az operatőr megálmodott. Együtt mozog a színésszel, leköveti a mozgását – ráközelít, eltávolodik – hogy a kameramozgásokon keresztül fejezze ki a rendező és az operatőr elképzeléseit.
A munkakörről Jánossa Zoltán (IMDb) kameraoperatőrt kérdeztük:
Mesélnél arról, hogy mik a kameraoperatőr legfontosabb feladatai?
JZ: A kameramann először is kiválasztja a kameracsapat tagjait, a kameracsapat vezetőjét (focus puller) és a kameramozgatókat (key grip, dolly grip). Javaslatot tesz arra, hogy milyen technikai eszközökkel és objektívekkel vegyék fel a filmet.
Fontos tudni, hogy már egy kész koncepcióba lép be megvalósítóként, ahol folyamatosan egyeztet és kommunikál az operatőrrel, a rendezővel, a kameracsapat- és a kameramozgató csapat tagjaival a felvétel sikeressége érdekében. Meghatározza, hogy milyen kameramozgások legyenek, felveszi a jelenetet. Nagytotált készít, követi a színész mozgását, ráközelít a színész arcára a kezében lévő kamerával vagy a Fahrtkocsin ülve.
A felvételek előtt fontos még észrevennie, hogy mi lehet technikai akadály a jelenetben, és ennek megfelelően egyeztetni például a fővilágosítóval, ha a fényen kell változtatni, vagy a berendezőkkel, ha útban van a díszletet.
„Mi vagyunk a rendező és az operatőr kezének meghosszabbítása.” (Jánossa Zoltán)
Milyen képességekre, kompetenciákra van szükség ehhez a munkához?
JZ: Nagyon fontos a koncentráció, a figyelem és a döntéshozó képesség, hiszen folyamatosan döntünk arról, hogy milyen mozgásokat kell alkalmazni a kívánt hatás elérése érdekében. Ahogy korábban említettem, folyamatosan egyeztetünk a stáb többi tagjával, ez együttműködési készséget, alkalmazkodó képességet igényel. Fontos a stressztűrés, konfliktuskezelés, hiszen sok ember munkáján múlik, hogy egy adott jelenetet hány alkalommal kell felvenni, mennyire sikerül jól – nem csak rajtam és a csapatomon. Nélkülözhetetlen még az állóképesség, terhelhetőség az egész napos talpon végzett munkához. Olyan is előfordul például, hogy egy 20 kilós kamerával kell követni a színész mozgását úgy, hogy közben le kell guggolni, fel kell állni, vagy át kell vele rohanni egy csatajeleneten. Ezen felül folyamatosan bővíteni kell a technikai eszközökkel kapcsolatos ismereteket.
Számodra mi a szakma szépsége?
JZ: Szeretem, hogy egyfajta szimbiózis alakul ki a színésszel a dialógok és a mozgások követése közben. Nagy élmény olyan tapasztalt színésszel együtt dolgozni, akik maguktól tesznek meg olyan dolgokat, ami leegyszerűsíti a kameramann feladatát (pl.: jelez az ujjával, mielőtt fel fog állni a padról, hogy le lehessen követni a mozgását).
Mik a szakma kihívásai?
JZ: Kihívás például, hogy folyamatosan együtt kell mozogni a színésszel, azaz tudni kell páldául, hogy meddig maradjon a kamera az arcán, mikor kell lemenni a kezére, mikor kell ráközelíteni. Előfordul, hogy a rendező menet közben talál ki egy jelenetet, ilyenkor nagyon gyorsan el kell tudni dönteni, hogy kézi- vagy álló kamerával vagy gurulós kocsival veszik fel a jelenetet. Egy másik jó példa a csatajelenetek forgatása, ahol egyszerre kell elérni a dokumentarista hatást, egyben átadni a helyzet zaklatottságát, kaotikusságát.
Kinek ajánlott ez a szakma?
JZ: Én annak a fiatalnak ajánlanám, aki szeret videokat készíteni, és szívesen kipróbálná magát a kamera mögött. Mindenképp fontos, hogy erős belső vizuális képzelőerővel és nagyfokú koncentrációs képességgel rendelkezzen.
Ha érdekel a filmes pálya és kíváncsi vagy arra, hogy milyen szakmai területekben érdemes gondolkodnod, akkor ajánljuk figyelmedbe a Filmes leszek! pályaorientációs kérdőívcsomagot, amit a Miénk a Pálya Alapítvány csapata dolgozott ki a Nemzeti Filmintézet számára.
Az aktuális képzési lehetőségekről a Nemzeti Filmintézet filmesgyakornok oldalán tudsz tájékozódni.
