A vágó feladata kiválogatni, sorba rendezni és úgy összeszerkeszteni a felvételeket a leforgatott anyagból, ami tükrözi a rendező elképzeléseit. A snittek összeillesztésével gondosan megtervezi, hogy milyen érzelmeket, hatást szeretne elérni a nézőben, és figyel arra, hogy a néző számára folyamatosan átélhető maradjon a cselekmény. Lényegében a vágástól függ, hogy mi lesz a végleges történet.
A munkakörről Hargittai László (IMDb) és Mezei Áron (IMDb) vágókkal beszélgettünk:
Mesélnétek nekünk arról, hogy mik a vágó legfontosabb feladatai?
HL: A vágó a folyamat elején a filmtervről egyeztet a rendezővel, majd segít a forgatás koncepciójának előkészítésében, javalatot tesz a jelenetek sorrendjére. A forgatási helyszínen ötletekkel, szakmai véleményekkel támogatja a rendező munkáját. Irányítja a vágóasszisztensek munkáját, beemeli az elővágott anyagban jól működő ötleteket, ill. javaslatot tesz újrafelvételre. Ezután kiválogatja a legjobb felvételeket, és elkészíti az első vágatot.
MÁ: Ezt újra hosszas egyeztetések követik a rendezővel. Az első vágat alapján közösen átbeszélik, mi az egyes jelenetek funkciója, milyen dramaturgiai eszközöket használjanak a jeleneteken belül és a jelenetek összekapcsolásához, mi az ami fölösleges. A vágó snittről snittre felépíti a filmet, hozzáilleszti a történéseket a film zenéjéhez, kialakítja a film tempóját. Elkészíti a végleges vágott verziót (picture lock).
„A vágó a filmben az utolsó történetmesélő.” Hargittai László (Pamacs)
Milyen képességekre, kompetenciákra van szükség ehhez a munkához?
HL: Napjainkban a filmvágás folyamata teljes egészében digitálisan, vágószoftverekkel zajlik, ezért nélkülözhetetlen a digitális kompetencia. A jelenetek kiválogatása nagyfokú koncentrációt és döntéshozó képességet igényel.
MÁ: A snittek összeillesztéséhez pedig kreativitás szükséges, emellett nagyfokú empátia, beleérző képesség, hogy a szakember előre el tudja képzelni a jelenet hatását a nézőre. Mint a filmes szakmáknál általában, itt is fontos az állóképesség, terhelhetőség, hiszen amikor dolgozni kell az nagyon intenzív és előfordul akár 12-14 órás műszak is.
Számotokra mik a szakma szépségei?
MÁ: A vágó képes élményt adni, és gondolatokat ébreszteni az emberekben. Jó tudni, hogy nekem is köszönhető, ha a moziban sírnak, vagy nevetnek a nézők, a film után beszélgetnek, vitatkoznak a témáról. Szeretem még, hogy olyan vágott verziókat is ismerek a filmből, ami nem kerül a mozinézők elé és persze én látom elsőnek a filmet – számomra ez nagyszerű érzés.
Mik a szakma kihívásai?
HL: A vágónak folyamatosan azon kell gondolkodnia, hogy milyen változat lesz működőképes: melyik kompozíciót használja, milyen tempóban mutassa meg a helyzetet, hogyan kapcsolódjon a zenéhez a jelenet. Minden szempontot egyszerre kell figyelembe venni, fejben tartani.
MÁ: Szerintem az egyik legnehezebb dolog a vígjátékok vágása, ahol úgy kell felépíteni a jelenetet, hogy 100 különböző ember is tudjon nevetni a szituáción. Érdemes tudni azt is, hogy az utómunka során napi 8-10 órán keresztül zajlik az egyeztetés a rendezővel, ami nagyon fárasztó tud lenni.
Kinek ajánlott ez a szakma?
HL: A vágó szakmát annak ajánlanám, aki szeret történeteket mesélni és akiben egyszerre van meg a művészi szépérzék és a rendszerben gondolkodás. Emellett szerintem nagyon fontos, hogy képes legyen hosszú időn át fókuszáltan figyelni.
MÁ: Azt még fontos tudni, hogy sok-sok év munkatapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy vágó felkérést kapjon egy nagyjátékfilmre. Ezt általában megelőzi 4-5 év vágóasszisztensként végzett munka.
Ha megtetszett ez a foglalkozás, az aktuális képzési lehetőségekről a Nemzeti Filmintézet filmesgyakornok oldalán tudsz tájékozódni.
