Önismeret? Pályaismeret? Nem mindig ezek a tényezők voltak a pályával kapcsolatos döntés középpontjában. Persze, amikor volt lehetőség egyáltalán dönteni.
Hazánkban is alkalmazták az úgynevezett pályaalkalmassági modellt, amely megközelítés szerint minden ember alkalmas egy pályára. A pályaválasztásra egyszeri és visszafordíthatatlan döntésként tekintett. A valóság ezzel szemben az, hogy sokféle pályára vagyunk alkalmasak, a pályáról való döntés pedig nem egy pillanat műve, hanem egy folyamat eredménye.
Ezt követte a pályairányítás/pályakijelölés időszaka, amelyben tervszerű munkaerő gazdálkodás fenntartása érdekében a fiatalokat céltudatosan befolyásolták. Itt aligha beszélhetünk választásról, hiszen itt még az egyén céljai, értékei és vágyai jellemzően nem játszottak szerepet. Az erre épülő képzés 3 éves volt, célja, hogy enyhítse a hiányszakmákban a munkaerőhiányt.
A pályaválasztás gondolatiságában már volt szerepe az egyéni jellemzőknek, tapasztalatoknak. Ez azonban egyetlen mozzanatra, a pályaválasztási döntés meghozatalára koncentrált. A köznyelvben a mai napig jellemző ez a kifejezés a pályaorientációs tevékenységekre alkalmazva.
A rendszerváltást követően a pályaválasztás fogalmát felváltotta a pályaorientáció fogalma, de nem honosodott meg a (pedagógiai) közgondolkodásban. A pályaorientáció a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását, a lehető legszélesebb információnyújtás révén. Ez egy tanulási, megismerési folyamat, amely egy élethosszig tartó perspektívát igényel (a korai iskolás évektől a dolgozó és nem dolgozó életszakaszig). Arra törekszik, hogy a pályaorientációs tevékenységek ne csak az egyén életének átmeneti szakaszaiban legyenek elérhetőek, hanem az egyén bármely életszakaszban igénybe vehesse – bármely ágazatban (oktatás, alapképzés, foglalkoztatás és folyamatos képzés).
A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását, a lehető legszélesebb információnyújtás révén (Szilágyi, 2000).
Társszerző: Fazakas Ida
