Az adásban vendégem Péli Noémi és Kása Kata Hanga harmadéves BSc biológus hallgatók, akikkel az ELTE Természettudományi Karának biológus képzéséről beszélgetünk.  

Az adásban Dr. Meszlényi Reginával és Szegedi Domonkossal beszélgetünk munkájukról,  mindketten orvosi fizikus végzettséget szereztek a Műszaki Egyetemen, de más-más irányban specializálódtak és jelenleg is két nagyon különböző területen dolgoznak, a gépi látás és mélytanulás, illetve a sugárterápia területeibe pillanthatunk most be munkájukon keresztül.  

Az adásban a PAKS 2 Atomerőmű Zrt. reaktorfizikusaival, Szabó Ferenccel és Peták Franciskával beszélgetünk arról, hogy milyen feladatokat végeznek a fizikus végzettségű szakemberek ebben a munkakörben, a projektnek ezen és a későbbi szakaszában.  

Az adásban Balogh Nóra és Krisztián Dávid fizikusokkal beszélgetünk a munkájukhoz kapcsolódó mindennapi tevékenységekről, szakmai kihívásokról, arról, hogy milyen látásmód, gondolkodásmód szükséges a munkájuk elvégzéséhez és mi az, amit mindebből magukkal hoztak a BME fizika mester diploma megszerzése után. Balogh Nóra Data Scientistként, azaz adatelemzőként dolgozik a DMLab Kft-nél, de az ügyfelek számára végzett mindennapi munkája mellett oktatással, illetve blogírással is foglalkozik a DMLabnél. Krisztián Dávid pedig Application Scientistként, azaz alkalmazásfejlesztő kutatóként dolgozik a Semlab Zrt.-nél, ezzel párhuzamosan pedig a doktori iskolát kezdte meg nemrégiben.  

Az adásban Dr. Simon Ferenccel, a BME Fizika Intézetének egyetemi tanárával, valamint két fizikus mester képzéses hallgatóval, Ferenczy Gergellyel és Kiss Zsófiával beszélgetünk arról, hogy miért érdemes középiskolásként a ME Science Campen részt venni, milyen közösség és milyen tanulást támogató környezet várja az első éves fizikus hallgatókat az egyetemen, mik a legfontosabb tárgyak és témakörök az alapképzés során, milyen specializációt lehet választani alap és mester képzésen. De szó esik arról is, hogy milyen laboratóriumi gyakorlatok és kísérletek várják a hallgatókat a képzés során, illetve miért érdemes a Wigner Jenő Szakkollégium csapatához csatlakozni. Nem maradhat ki természetesen az sem a beszélgetésből, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségek várják a pályakezdő fizikusokat és kiderül az is, hogy miért érdemes akár a PhD fokozatot is megszerezni a mesterképzés után. De a legfontosabb, hogy a beszélgetésben egy olyan képzésről hallhatsz, ahol a tudásátadás mellett a személyes kapcsolatok és a közösségi élmények is a fókuszban vannak.  

Az adásban két biomérnöki területről beszélgetünk Krauszman Adrienn-nel és Vásárhelyi Miklóssal. Adrienn az Élesztő Genetika Kft.-nél dolgozik tudományos segédmunkatársként, a kísérletek tervezése és kiértékelése mellett a fermentációs csapat munkájának irányításával is foglalkozik a körülbelül 30 fős középvállalkozásban. Miklós ezzel szemben a közel 1000 főt foglalkoztató Ceva Phylaxia budapesti telephelyén dolgozik, ahol technológiai transzfer szakértőként többek között berendezések specifikálásával és az állatoknak készített gyógyszerek és vakcinák gyártási folyamatának támogatásával foglalkozik. A két volt BME hallgatóval többek között arról is beszélgetünk, hogy mi mindent tudtak eddig ténylegesen hasznosítani az egyetemi képzéseben szerzett szakmai tudásból, mik a leginkább kihívást jelentő feladatok a munkavégzés során és milyen kiegészítő tudás megszerzésére nyílik lehetőség a jelenlegi munkájukban.  

Az adásban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem biomérnöki képzéséről beszélgetünk Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docenssel, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánhelyettesével, valamint Lóczi Hanna biomérnök hallgatóval, aki idén fejezi be az alapképzést, valamint évek óta a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium tagja. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan segíti a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara mentor programja, hogy minél sikeresebben vehessék a kezdeti akadályokat az első éves biomérnök hallgatók. Külön szó esik arról hogy milyen tantárgyakra érdemes hangsúlyt fektetni az alapképzés során, milyen specializációválasztási lehetőségek vannak, illetve arról is, hogy miért éri meg a Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumba jelentkezni a biomérnök hallgatóknak is. Az adásban kitérünk arra, hogy miről szól a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának az ELTE-vel közösen elindított biotechnológus képzése. De érintjük a szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségeit is, valamint azt, hogy milyen szakmai területek irányába tudnak elindulni pályakezdő biomérnökök.  

Az adásban a kiskunhalasi Agrego Halas Környezetvédelmi és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével, Majer Ritával beszélgetünk a vállalkozás beindulásáról, a kezdeti nehézségekről, a vállalkozás életében legjelentősebb mérföldkövekről, valamint arról, hogy merre tart jelenleg a tizenegy fős kisvállalkozás, hogyan igyekszik növekedési pályán maradni a koronaválság sújtotta helyzetben is.  

Az adásban Hornyánszkyné Szabó Katalin vegyészmérnökkel beszélgetünk a veszélyes vegyianyagok szállításért felelős ADR biztonsági tanácsadó munkakörről, arról, hogy milyen jellegű feladatokkal és kihívásokkal jár ez a tevékenység, milyen jellegű szaktudás szükséges ennek a magas felelősségi szintű feladatkörnek az elvégzéséhez, valamint arról is, hogy milyen jellegű problémákat kell tudni kezelni, ebben a megoldani munkakörben. A Compliance Managernek nevezett feladatkörben rendkívül sokrétű információk összefűzését, jó helyzetfelismerő képességet és nagyon alapos jogszabályi háttérismeretet igényel. Minderről bővebben a beszélgetésben hallhattok.  

Az adásban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnöki képzéséről beszélgetünk Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docenssel, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánhelyettesével, valamint Erdélyi Viktor vegyészmérnök hallgatóval, aki a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium alelnöke, valamint a VBK Mentor Kör tagja. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hogyan segíti az egyetemi kar már a középiskolásokat abban, hogy tisztában legyenek azzal, hogy miről szól a vegyészmérnöki, hogy ténylegesen ki is próbálhassák magukat a választott képzési területen. Beszélgetünk arról is, hogy mire számíthatnak az egyetemi képzésbe frissen bekerülő vegyészmérnök hallgatók, hogyan támogatja őket a VBK abban, hogy minél sikeresebben vegyék az akadályokat az első évben. A beszélgetésben kitérünk arra is, hogy miért érdemes a vegyészmérnök hallgatóknak a Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumba jelentkezni, illetve szó esik arról is, hogy milyen cégeknél és milyen típus munkakörökben próbálhatják ki magukat elsőként a pályakezdő vegyészmérnökök. A vegyészmérnöki, biomérnöki pálya, valamint a természettudományos és orvosi pálya iránt érdeklődő középiskolásoknak szóló