Közeleg a felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkezés ideje, már csak ez a félév van hátra. Ilyenkor már egyre gyakrabban kérdezgetik az érettségi előtt álló fiataloktól, hogy „Milyen szakra szeretnél menni?, „Hová jelentkezel?”. Szerencsés esetben már van konkrét válasza a diákoknak, de sokan nincsenek ennyire könnyű helyzetben.
Összeszedtük szakembereink gondolatait, hogy segítsünk azoknak, akiknek még nincs konkrét elképzelésük, nem tudnak választani több lehetőség közül, vagy megerősítésre van szükségük, hogy irányt választanak.
Nem egyszeri döntés
Elsőként szeretnénk leszögezni, hogy a pályaválasztás nem egyszeri alkalom az életünkből, amikor döntést hozunk életpályánkra vonatkozóan. A következő hasonló helyzet a mesterképzésre jelentkezés, majd a munka világába való kilépés, a megfelelő munkakör kiválasztása lesz. Ezért érdemes a pályaorientációra inkább egy folyamatként tekinteni, amelyben megfelelő információk birtokában az egyéni igények figyelembevételével kell kiválasztani a megfelelő szakmát, foglalkozást.
Aki eljutott az érettségiig, az már eddig is sokat tett a pályaválasztása érdekében, és most „csak” egy következő döntési helyzethez érkezik. Persze valóban nem egyszerű feladat a pályairány, képzés kiválasztása, majd a kitűzött célok megvalósítása – de az ember életútjának rendezője is lehet, nemcsak főszereplője. Ahhoz, hogy a legjobb döntéseket hozzuk meg, szükségünk van önismeretre és pályaismeretre.
Az önismeretnek négy fontos része van a pályaválasztás szempontjából:
- az érdeklődés,
- a képességek,
- az értékek,
- a munkamód ismerete.
Önismeret
A kiindulópont, hogy először mérd fel, milyen feladatok, milyen tevékenységek, területek érdekelnek. Mi az, amivel szívesen töltöd az időt akkor is, ha nem muszáj, amire nem sajnálod az energiát, amibe bele tudsz feledkezni. Ezekből fontos kiindulni, mert ez adja majd a motivációt. Ha olyan munkát szeretnél, amit majd szívesen csinálnák később is, annak a kulcsa, ha a belső motivációd, érdeklődésed szerint választasz területet.
Emellett azt is fontos tudni, hogy mik az erősségeid, gyengeségeid. A képességeket gyakran a tantárgyi teljesítményekkel azonosítjuk, de ez nem jó taktika, mert később a munka világában nem tantárgyak lesznek, hanem elvégzendő feladatok. Inkább azt érdemes figyelembe venni, hogy milyen feladatok megoldása megy könnyen, miben érzed magad sikeresnek. Lehetnek olyan rejtett képességeid, amelyek illeszkednek a pályákhoz, munkakörökhöz, de nem mutatkoznak meg az iskolai jegyekben.
A harmadik fontos dolog pedig az értékek tudatosítása, vagyis hogy kinek mi a legfontosabb a munkájában, milyen értéket képvisel számára. A munka mindenkinek mást jelent, van, akinek az anyagiakat, másnak a presztízst, vagy mások segítését, támogatását.
A munkamód az a tulajdonságunk, amely meghatározza hogyan szeretünk dolgozni. Bizonyos körülmények és személyi feltételek mellett érezzük magunkat elégedettnek és sikeresnek a munkában. Gondold át, hogy egyedül vagy mások társaságában, sok vagy kevés mozgást igénylő feladatokban, változó vagy állandó helyszíneken érzed magad elégedettnek. Ehhez fontos, hogy nem csak annak kell utánanézni, hogy a képzésen milyen lesz egy napod, hanem annak is, hogy miből fog állni egy munkanap. Mind a munkakörülmények, mind a tulajdonságaink változhatnak idővel, ebben van egyfajta rugalmasság, a lényeg, hogy aktuálisan legyünk tisztában a pályák követelményeivel és az egyéni jellemzőinkkel is. Ezen kérdések megválaszolásához önismeretre van szükség.
Mit tehet az, aki nem tudja a válaszokat magától? Segíthet, ha különböző helyzetekben kipróbálja magát a fiatal, tapasztalatokat szerez. A pályaorientációs tanácsadóink illetve az online elérhető önismereti kérdőívek is nyújthatnak segítséget.
Pályaismeret
A pályaismeret azt jelenti, hogy mielőtt valaki eldönti, mit szeretne tanulni, minél több információt be kell gyűjtenie az adott foglalkozásról, szakmáról, hivatásról, a képzési utakról és a munkaerőpiacról is. Például szakkönyveket olvasni, olyan rendezvényre menni, olyan tartalmat fogyasztani, ahol találkozhatsz az adott szakma képviselőivel.
Napjainkban hasznos lehet ha olyan embereket követsz az online felületeken, akik számodra érdekes munkát végeznek, de számos videot is találhatsz a témában. Az állásportálok böngészése információt ad a kereseti lehetőségekről, az elvárásokról, a feladatokról. Illetve hasznos lehet beszélgetned olyanokkal, akik már elvégezték a választott szakot. Mi is készítettünk podcast beszélgetéseket hallgatókkal, fiatal szakemberekkel.
A diákmunka, az iskolai közösségi szolgálat vagy az önkéntes munka során, ha olyan helyre megy el a fiatal, akkor testközelből találkozhat a választott szakmával. Ezek a tapasztalatok azért fontosak, mert hitelesebb képet lehet kapni a preferált területről. Az így szerzett információk alapján pedig vagy erősödik a pálya iránti motiváció, vagy épp gyengül. Az is fontos következtetésnek számít, ha rájössz, hogy mi az, amivel biztosan nem szeretnél foglalkozni az életben.
A közös metszéspont
Ha valaki végigjárta az önismereti állomásokat, tájékozódott a választott szakterületről, felteheti magának a kérdést: ezek hol találkoznak egymással? A metszéspontokat kell keresni, ha halmazokként képzeljük el, akkor mi az, ami érdekel is, meg jó is vagyok benne, mert a kettő sokszor nem ugyanaz. Persze a képességeket gyakorlással lehet fejleszteni, és ha valamit sokat gyakorlunk, abban idővel sikerélményünk lesz. És amiben sikeresnek érzi magát az ember, azt szereti is csinálni, tehát ezek párhuzamosan változhatnak, fejlődhetnek.
Fontos megvizsgálni még, hogy én milyen vagyok és a munka milyen képességeket igényel, a tevékenységek, munkakörülmények mennyire illeszkednek hozzám.
Gyakori nehézség, hiba, ha valaki nem a metszéspontokat keresi, hanem előtérbe kerül egy-egy érték, vagy képesség pl. magas presztízsű szakmát szeretne a diák. Következő bejegyzésünkben azokat a hibákat gyűjtjük össze, amiket érdemes elkerülni, amikor meghozzátok a döntést.
Szerző: Fazakas Ida