Közeleg a felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkezés ideje, már csak ez a félév van hátra. Ilyenkor már egyre gyakrabban kérdezgetik az érettségi előtt álló fiataloktól, hogy „Milyen szakra szeretnél menni?, „Hová jelentkezel?”. Szerencsés esetben már van konkrét válasza a diákoknak, de sokan nincsenek ennyire könnyű helyzetben.
Az alábbi bejegyzésben összeszedtük a legfontosabb fogódzókat azok számára, akiknek még nincs konkrét elképzelése, esetleg nem tudnak választani több lehetőség közül, vagy éppen megerősítésre van szükségük a döntéshez.
Nem egyszeri döntés
Elsőként szeretnénk leszögezni, hogy a pályaválasztás nem egyszeri alkalom az életpályánk során számos ponton hozunk sorsfordító döntéseket. Ilyen helyzet később a mesterképzésre jelentkezés, majd a munka világába való kilépés, vagyis a pályakezdő munkakör kiválasztása. Ezért érdemes a pályaválasztásra inkább egy folyamatként tekinteni, amelyben megfelelő információk birtokában az egyéni igények figyelembe vételével kell kiválasztani a megfelelő pályát, foglalkozást.
Aki eljutott az érettségiig, az már eddig is sokat tett a sikeres életpálya érdekében. Valóban nem egyszerű feladat a megfelelő képzés kiválasztása, majd a kitűzött célok megvalósítása. Ahhoz, hogy a legjobb döntéseket hozzuk meg, szükségünk van önismeretre és pályaismeretre.
Önismeret
Az önismeretnek négy fontos része van a pályaválasztás szempontjából:
- az érdeklődés,
- a képességek,
- az értékek,
- a munkamód ismerete.
A kiindulópont, hogy először mérd fel, milyen feladatok, milyen tevékenységek, területek érdekelnek. Mi az, amivel szívesen töltöd az időt akkor is, ha nem muszáj, amire nem sajnálod az energiát, amibe bele tudsz feledkezni. Azért fontos ezekből kiindulni, mert ez adja majd a motivációt. Ha olyan munkát szeretnél, amit majd szívesen csinálnál később is, annak a kulcsa, ha a belső motivációd, érdeklődésed szerint választasz területet.
Emellett azt is fontos tudni, hogy mik az erősségeid, gyengeségeid. A képességeket gyakran a tantárgyi teljesítményekkel azonosítjuk, de ez nem jó stratégia, mert később a munka világában nem tantárgyak lesznek, hanem elvégzendő feladatok. Inkább azt érdemes figyelembe venni, hogy milyen feladatok megoldása megy könnyen, miben érzed magad sikeresnek. Lehetnek olyan rejtett képességeid, amelyek illeszkednek a pályákhoz, munkakörökhöz, de nem mutatkoznak meg az iskolai jegyekben.
A harmadik fontos dolog pedig az értékek tudatosítása, vagyis hogy kinek mi a legfontosabb a munkájában, milyen értéket képvisel számára. A munka mindenkinek mást jelent, van, akinek az anyagiakat, másnak a presztízst, vagy mások segítését, támogatását.
A munkamód az a tulajdonságunk, amely meghatározza hogyan szeretünk dolgozni. Bizonyos körülmények és személyi feltételek mellett érezzük magunkat elégedettnek és sikeresnek a munkában. Gondold át, hogy egyedül vagy mások társaságában, sok vagy kevés mozgást igénylő feladatokban, változó vagy állandó helyszíneken érzed magad elégedettnek. Ehhez fontos, hogy nem csak annak kell utánanézni, hogy a képzésen milyen lesz egy napod, hanem annak is, hogy miből fog állni egy munkanap.
Az önismeret fejlődésének legpraktikusabb útja, ha minél különböző helyzetekben kipróbálod magad és tapasztalatokat szerzel.
Pályaismeret
A pályaismeret azt jelenti, hogy mielőtt valaki eldönti, mit szeretne tanulni, minél több információt be kell gyűjtenie az adott foglalkozásról, szakmáról, hivatásról, a képzési utakról és a munkaerőpiacról is. Ezek megismeréséhez különböző témájú podcast sorozatok állnak rendelkezésedre, de ha inkább személyesen szeretnél tájékozódni, akkor sok olyan pályaorientációs rendezvényt találsz, ahol találkozhatsz az adott szakma képviselőivel.
Napjainkban hasznos lehet ha olyan embereket követsz az online felületeken, akik számodra érdekes munkát végeznek, de számos videót is találhatsz a témában. Az állásportálok böngészése információt ad a kereseti lehetőségekről, az elvárásokról, a feladatokról. Illetve hasznos lehet beszélgetned olyanokkal, akik már elvégezték a választott szakot.
A diákmunka, az iskolai közösségi szolgálat vagy egyéb önkéntes munka során olyan helyen dolgozhatsz, ahol közvetlenül a ráláthatsz a választott pályára. Ezek a tapasztalatok azért fontosak, mert hitelesebb képet lehet kapni a preferált területről. Az így szerzett információk alapján pedig vagy erősödik a pálya iránti motiváció, vagy épp gyengül. Az is fontos következtetésnek számít, ha rájössz, hogy mi az, amivel biztosan nem szeretnél foglalkozni az életben.
Ha valaki végigjárta az önismereti állomásokat és tájékozódott a választott szakterületről, fontos feltenni magának a kérdést: ezek hol találkoznak egymással?
A metszéspontokat elsőként az érdeklődés és a képességek között érdemes megtalálni: mi az, ami érdekel is, meg jó is vagyok benne – a kettő sokszor nem ugyanaz. Persze a képességeket gyakorlással lehet fejleszteni, és ha valamit sokat gyakorolunk, abban idővel sikerélményünk lesz. És amiben sikeresnek érzi magát az ember, azt szereti is csinálni, tehát ezek párhuzamosan változhatnak, fejlődhetnek.
Továbbá fontos megvizsgálni azt is, hogy én milyen vagyok és a munka milyen érdeklődést, képességeket igényel, a tevékenységek, munkakörülmények mennyire illeszkednek hozzám.
Gyakori hiba, ha valaki nem a metszéspontokat keresi, hanem előtérbe kerül valamilyen külsődlegese érték, például ha valakit csak a pálya „magas presztízse” vagy csak az „magas kereseti lehetőség” motiválnak. Önismeret és pályaismeret nélkül csalódáshoz és felesleges időveszteséghez fognak vezetni ezek a választások.
