A vágóasszisztens a vágó keze alá dolgozik, előkészíti számára a projektet. Technikai és adminisztratív feladatokat lát el, megkönnyítve ezzel a forgatott anyaggal végzendő munkát. Ahhoz, hogy valakiből vágó lehessen, 4-5 év vágóasszisztensként végzett munka szükséges egy vágó irányítása, mentorálása mellett.
A munkakörről Czanka Mercédesz és Domonkos Balázs vágóasszisztensekkel beszélgettünk:
Mesélnétek arról, hogy mik a vágóasszisztens legfontosabb feladatai?
DB: Egy új film forgatásánál első lépésként figyelemmel kísérjük a számítógépek és a szerverszoba összerakását, a vágószoftver telepítését. A legfontosabb feladat, hogy biztonságba kell helyezni, azaz minimum két helyre le kell menti a felvett anyagot. A vágó elképzelései szerint mappákba rendszerezzük, átnevezzük a fájlokat, a forgatókönyvhöz illesztjük a jeleneteket és a dialógusokat.
CM: Technikai hibakeresést is végzünk a forgatott anyagban. Emellett összeillesztjük a kép- és hangfájlokat, és a jelenetekre illeszthető hangeffekteket válogatunk. A vágó kérése szerint elővágjuk a forgatott anyagot, ezt követően átbeszéljük a vágóval az elővágott anyagot. Ilyenkor van rá lehetőség, hogy a kreativitásunkat használjuk, elmondjuk a saját ötleteinket.
DB: Az utómunkában is részt veszünk, a vágás során lementjük, exportáljuk a vágott anyagot, másolatokat készítünk, archiváljuk a különböző verziókat. Kapcsolatot tartunk az utómunka csapat tagjaival, folyamatosan kommunikálunk e-mailben az előrehaladásról, küldjük az anyagokat a fényelésnek és a hangutómunkás kollégáknak.
„Mi vagyunk a vágó jobb keze.” (Czanka Mercédesz)
Milyen képességekre, kompetenciákra van szükség ehhez a munkához?
DB: A legfontosabb a problémamegoldó képesség, hiszen azonnal reagálni kell, ha probléma adódik, a vágóprogram hibaüzenetei alapján is megoldást kell találni. A vágószoftver használatáról naprakésznek kell lenni, tudni kell kezelni a hibajelzéseket, ehhez digitális, technikai kompetencia szükséges.
CM: A file-ok rendszerezése nagyfokú koncentrációt, figyelmet igényel, mindennek oda kell kerülnie, ahol a vágó keresni fogja. Fontos még a jó kommunikációs készség, együttműködés és türelem a vágóval végzett közös munkához. Előfordul, hogy akár napi 12 órát kell dolgozni egyedül a stúdióban vagy home office-ban fél éven keresztül, ez terhelhetőséget, monotóniatűrést igényel.
Számotokra mi jelenti a szakma szépségét?
CM: Érdekes élmény látni, hogy mi történik a csapó előtt és után. A vágóasszisztens az, aki elsőként nyúlhat a forgatott anyaghoz, ő kezdi el feldolgozni – ezt nagyon élvezem.
DB: A vágás során az ember beleszeret a történetbe, kíváncsi lesz, hogy végül hogyan viszik azt vászonra.
Mik a szakma kihívásai?
CM: A vágóasszisztens hosszú éveken át a munka technikai részével foglalkozik, később viszont vágóként szüksége lesz a művészi oldalára, kreativitására is, ami egészen más működésmódot igényel.
DB: Szerintem az is szakmai kihívás, hogy nagyon alaposan és naprakészen kell ismerni a vágóprogramot, érteni kell a hibajelzéseket, le kell tudni frissíteni a szoftvert. A szerverszobában IT szakember nélkül is át kell tudni kábelezni a rendszert. Emellett fontos említeni, hogy a mappastruktúra kialakításának vannak nagyon monoton részei, illetve előfordul, hogy hónapokon át szinte egyedül kell dolgozni, ilyenkor nagyon kevés külső inger éri az embert.
Végezetül elmondanátok, hogy kinek ajánlanátok ezt a szakmát?
DB: Annak, aki szeret történeteket mesélni, és jó ütemérzékkel tud viccet mesélni.
CM: Annak ajánlanám, aki szereti a rendet és a rendszert maga körül és tud rendszerben gondolkodni.
Ha megtetszett ez a foglalkozás, az aktuális képzési lehetőségekről a Nemzeti Filmintézet filmesgyakornok oldalán tudsz tájékozódni.
Ha érdeklődsz a filmes pályák iránt és kíváncsi vagy arra, hogy milyen szakmai területekben érdemes gondolkodnod, akkor ajánljuk figyelmedbe a Filmes leszek! pályaorientációs kérdőívcsomagot, amit a Miénk a Pálya Alapítvány csapata dolgozott ki a Nemzeti Filmintézet számára.
